Jaj, de jó, hogy ott voltál! A vérbeli dúla mindig dúla! 
2012. február 23., csütörtök
Főmenü
| Dúla a sürgősségin |
 |
 |
 |
| Írta: Zsuzsi |
| 2011. december 05. hétfő, 20:00 |
|
Jelentem, begyűrűztem. Az ír egészségügyi ellátórendszerbe. Igaz, csak véletlenül, és csupán egy alkalomra. Elmesélem. Két héttel ezelőtt Eileen az esti sötétségben elszámolta a bejárati ajtó előtti lépcsőfokokat, rosszul lépett, és elesett. Csúnyán megütötte magát, és nagy fájdalmai voltak a lábában és csípőtájon. Mivel 75 éves, és csontritkulása is van, megijedtünk, hogy esetleg medencetörés lehet a dologban. Felhívtuk a sürgősségi ügyeletet, ahol azt mondták, az orvosra minimum két órát biztosan várni kell. (Mint látjátok, az itteni egészségügy is megér egy misét...) Természetesen úgy döntöttünk, akkor inkább bevisszük a kórházba mi magunk. A kórház baleseti felvételi részlegén is kismillióan voltak. Miközben Eileennal a tolószékben vártunk a sorunkra, figyelmes lettem az előttünk várakozó szimpatikus, fiatal párra. Mit vesz észre egy dúla szeme egyből? A pöttöm babát, aki a társaságukban édesdeden szuszogott a hordozható bébiülésben. Hála a kórházi futószalag hírhedt diszkréciójának (30 centi távolság két páciens között), nem tudtam nem hallani, amint az ügyeletes kérdezőnek elmondták, miért vannak itt. Szoptatási probléma. A mell fájdalmas és feszül, az egyik oldalon forró, piros is. Visszamentek a kórházba, ahol a baba született, de mivel már nyolchetes, segítségnyújtás nélkül elküldték őket. Ott ugyanis csak a szülés utáni hat hétben kaphatnak ellátást vagy tanácsot. (Nem akartam hinni a fülemnek!) Próbálta mellszívóval fejni, de két cseppnél többet nem sikerült belőle kipréselni. Kitöltötték a kartont, majd beültek a megfelelő ajtó előtti sorban várakozók közé. Minket is kikérdeztek, mi is elfoglaltuk a helyünket. Birkóztam a lelkiismeretemmel. Szóljak, vagy ne szóljak? Elvégre itt vannak, elvileg a legjobb kezekben, egészségügyi intézményben, ahol szakemberek adnak szakszerű tanácsot. De mi van, ha mégse? Végül úgy döntöttem, várok, amíg kijönnek. Ha addigra még mi is itt leszünk, és ha azt látom a kismama arcán, hogy dúla kell neki, akkor bemutatkozom. Nem voltak a rendelőben öt teljes percig. Amikor kiléptek - hogyan is fogalmazzak -, nem a megkönnyebbült útbaigazítottság sugárzott róluk. Ez eldöntötte a dilemmámat. Megszólítottam az anyukát, és elmondtam neki, hogy véletlenül hallottam, mi a gond, és hogy otthon, Magyarországon kismamáknak segítettem, mielőtt ideköltöztem volna, és ha gondolja, szívesen beszélgetek vele a problémáról. A "Hála Istennek!", amivel reagált, eloszlatta lányos zavaromat. Mint kiderült, a doki annyit mondott neki, hogy ez még nem mellgyulladás, de lehet, hogy majd az lesz. És ha be is lázasodna, szedjen be paracetamolt. Hümm. Hát attól, ugye, a tej még nem fog kijönni... Előkotortam a hipotalamuszomból az "ősi tudást", és rögtönöztünk egy szoptatási tanácsadást ott, a sürgősségi várótermének egyik félreeső sarkában. A Kedves, aki messziről figyelt bennünket, később megsúgta, hogy igen vicces látványt nyújtottunk, amint mély beszélgetésbe merülve mindketten - látszólag önkéntelenül - a mellünket simogattuk. Aztán végül a női mosdóban kötöttünk ki, ahol megmutatta, hogyan is fest a kérdéses felület, én meg azt, hogyan tegye mellre a kisfiát, hogy a fájós részből minél jobban kiürüljön a tej. Végül telefonszám- és mailcímcsere, és hívjanak, ha hajnalig bármi kérdés felmerülne. Az éjszaka eseménytelenül telt, pedig izgatottságomban telefonnal aludtam. Viszont másnap este üzenet várt a mailboxomban: Köszönet a segítségért. A baba szinte egész éjjel szopott, egy ágyban töltötték az éjszakát mindhárman, a duzzanat lelohadt, a pirosság elmúlt, a mell újra normálisan ürül, láz pedig egyáltalán nem lett.Túróra vagy káposztaborogatásra nem is volt szükség. Melyik dúla nem fogna madarat örömében ilyen hírek hallatán!? Utóirat: Eileennak nem tört csontja, bár egy helyen megrepedt a medencéje. Rohamosan gyógyul, hála az égnek! |
© A honlapon és annak alfejezeteiben szereplő írások és képek a honlap gazdája, Szabó Zsuzsanna írásos engedélye nélkül semmilyen formában nem másolhatók vagy sokszorosíthatók, beleértve a más weblapra történő átmásolást és az e-mailes továbbítást is.Minden olyan honlap, amelyen ezt a honlapot (engedéllyel vagy anélkül) idézték, lehet egy elavult, hibás változat másolata, és tartalmazhat olyan közbeírt kiegészítéseket is, amelyek nem az eredeti szerzőtől származnak, és amelyekkel az eredeti szerző nem ért egyet.
A honlapon szereplő tippek és receptek nem minősülnek orvosi tanácsnak, alkalmazásukért a szerző felelősséget nem vállal.