A dúla szó az ógörögből került a magyar nyelvbe.  Eredetileg az ókori görögök a ház körül segítő női rabszolgákat illették ezzel a névvel. A modern világban a szó a szülés körüli asszonytársi segítők megnevezésévé vált. A rabszolganő jelentésköréből még mindig illik ránk, dúlákra a nap 24 órájában való rendelkezésre állás, és az, hogy a szülő nő minden igényét igyekszünk tőlünk telhetően kielégíteni, annak érdekében, hogy érzelmi biztonságot nyújtsunk ezekben a gyönyörű, ám embert próbáló órákban. (Hiszen már a tudományos kutatások is bebizonyították, hogy ha a vajúdó nő érzelmileg és fizikailag támaszkodhat egy – a szülés-születés terén tapasztalt – segítőre, aki folyamatosan mellette van, akkor nemcsak kevesebb komplikáció merül fel, de még a vajúdás ideje is lerövidülhet.) A szó eredeti jelentéstartalmához tartozik az az alázat is, amellyel a dúla a szülő nő és a születő gyermek szolgálatára ajánlja magát.

Sok zavar él a fejekben manapság arról, hogy ki is a dúla. Összekeverik a bábával, azonosítják az otthonszülés fogalomkörével, sőt előfordul, hogy még szülésznők, orvosok részéről is érkezik olyan vélemény: a dúla helyettesíteni akarja a szakembereket.

Először is: a dúla a gyermekvárás és a szülés területén képzett és tapasztalattal rendelkező, ám laikus segítő. Nincsen egészségügyi végzettsége. Általában olyan asszony, akinek már van saját gyermeke, szülési tapasztalata. (Persze mindig akadnak kivételek. Én is ezek közé tartozom, mivel még nem szültem.) Természetesen a dúlák is tanulják „a szakmát”: különböző tanfolyamokon és továbbképzéseken veszünk részt, és nyomon kísérjük a legújabb tudományos eredményeket, irányelveket, hogy bővítsük és frissen tartsuk a tudásunkat. A várandósság, a vajúdás, szülés és a gyermekágy körüli ismeretek mellett ahány dúla, annyiféle különleges terület jöhet még számításba: van, aki babamasszázzsal foglalkozik, van, aki szülésfelkészítő szakember, van köztünk védőnő, van szoptatási tanácsadó, kismamajóga-oktató, természetgyógyász, aromaterapeuta és még sorolhatnám… Amikor egy kismama dúlát választ, érdemes rákérdezni, milyen határterületekkel foglalkozik még az illető.

A dúlaság hivatás. A legtöbben valamilyen főállás mellett foglalkoznak szüléskíséréssel. Dúlának lenni egyelőre nem szakma, bár nagyon szeretnénk, ha előbb-utóbb legalább OKJ-s képesítést lehetne belőle szerezni Magyarországon is. Vannak már országok, ahol ez a folyamat előrébb jár, mint nálunk.

Dúla – akkor otthonszülés…?

Nem. Mivel a magyar nők több, mint 98%-a kórházban hozza világra a kisbabáját, a magyarországi dúlák is a kórházakban dolgoznak. Nem alkalmazottai egy-egy kórháznak – oda mennek, amelyik intézményt az őket felkérő kismama választja. A laikusságból fakad, hogy a dúla soha nem bírálja felül vagy kérdőjelezi meg az egészségügyi szakszemélyzet véleményét, nem állít fel diagnózist, nem értelmez leleteket. Az az orvos, szülésznő dolga, hatásköre. Az asszonytársi segítő arra való, hogy a kismama életét könnyebbé tegye, és válaszoljon a babavárással kapcsolatos kérdésekre, ott legyen, amikor hosszabb lélegzetű, mély beszélgetésekre van szükség, és segítsen, hogy a várandós nő megtalálja a maga számára legmegfelelőbb módot, körülményeket, segítőket a minél szebb szüléshez. A saját, egyéni útját – hiszen ahány nő és kisbaba, annyiféle szülés...

Arra is jó, hogy olyan témákban forduljunk hozzá, amellyel nem keresnénk fel az orvost, mert „túl kis dolog” ahhoz, hogy zavarjuk vele. Pl. Mit tegyünk az éjszakai lábszárgörcs ellen? Mi van, ha szerintem túl sokat hízom/nem hízom eleget? Milyen babaápolási termékekre lesz szükség? Baj-e, ha nem kívánom a szexet? Normális az, hogy egészen sötét lett a mellbimbóm? Megelőzik-e a krémek a nyúlási csíkokat? Honnan tudjam, hogy ez most pisi vagy már magzatvíz?...

Időnként találkozom azzal a nézettel, hogy „A dúla csak még egy ember a szülőszobán, akit kerülgetni kell”, vagy hogy „Minek oda még egy vadidegen szájtáti?”

Szerencsére egyre kevesebben gondolkodnak ilyen módon a dúla munkájáról. Régebben bosszankodtam, most már csak mosolygok ezeken. Egyre több anya van, aki dúlával szült, és aki elmondja helyettem a tapasztalatait, és kiáll a dúlája, a dúlaság mellett. Például Betty, akitől azt az ajándékot kaptam, hogy kislánya, Lilla születésekor segíthettem – életemben először – egy császármetszés utáni hüvelyi szülésnél:

„Az, hogy behívjak egy dúlát magamhoz a szülőszobára, már egy ideje foglalkoztatott. Hallomásból tudtam, hogy nagyjából mennyi ideje és energiája van a kórházi személyzetnek egy-egy kismamára, ezért jobbnak láttam bebiztosítani magam. […] Zsuzsi a szomszéd városban élt, és kb. két hónappal a szülés előtt beszéltük meg, hogy mellettem lesz a nagy eseménynél. Nem sok időnk maradt egymásra hangolódni, kicsit féltem is, hogy mi lesz a kórházban. De aggodalmam alaptalannak bizonyult. Ma, 5 hónappal a történtek után is biztos vagyok benne, hogy életem egyik legjobb döntése volt. Zsuzsi nagyon sokat segített, lelkileg és fizikailag egyaránt. Természetesen a baba apukája is velünk volt, de ő egész másfajta segítséget jelentett.”

(Vég Erzsébet)

(A teljes születéstörténet itt olvasható.)

Mit mondok én, amikor ez a kérdéskör szóba kerül? Nos, a mai egészségügyi rendszer felépítése mellett azt gondolom, nagy szükség van a személyes szüléskísérésre. Méghozzá azért, mert a legjobb, legelkötelezettebb orvosok, szülésznők sokszor a legtúlterheltebbek. És ha a lelküket kiteszik, akkor sem tudnak egyszerre több helyen lenni.

Amikor a kismama bekerül a szülészeti osztályra, nem ritkán egyedül marad. A fogadott orvos csak a vajúdás aktív szakaszának végén, a kitolás elején jön majd, hiszen addig nincs sok dolga. A szülésznőnek, aki ügyeletben van, a többi vajúdóval is foglalkoznia kell, és el kell végeznie az osztályon szokásos teendőket: előkészíteni a műszereket, megcsinálni az adminisztrációt, ellenőrizni a szívhangokat stb. Nem ér rá hosszú órákig egyetlen kismama mellett maradni, válaszolni a kérdésekre, eloszlatni a kételyeket, erőt önteni belé a nehéz pillanatokban, emellett megnyugtatni, és az aktív segítségre képessé tenni a szülő nő párját. Emlékeztetni őket arra, hogy milyen fontos, hogy a vajúdó nő rendszeresen egyen pár falatot és igyon a kontrakciók közben, testhelyzeteket javasolni a hullámok könnyebb átvészelésére, masszírozni, még azelőtt észrevenni az elbizonytalanodást, mielőtt az ártani tudna a folyamat dinamikájának, korrekt információkat adni a szükséges beavatkozásokról és következményeikről, és gondoskodni arról, hogy még a legridegebb szülőszoba is fészekhangulatúvá váljék arra a néhány órára, amíg olyan fontos helyszín az érkező fogadására.

A dúla nem vadidegen: ismeri az anyát, a családot, nem ritka, hogy bizalmas baráttá válik a babavárás hónapjai során. Tudja, mivel lehet biztatni, és mivel elbizonytalanítani az anyát. És ha kell, a dúla képes „láthatatlanná válni”. Ha akár ő, akár az anya úgy ítéli meg, hogy a vajúdás dinamikájának jobban használ, ha a nő kettesben marad a párjával, szívesen eltűnik a képből, amíg erre van szükség. A dúla az, aki előtt nem kell viselkedni. Lehetsz önmagad, vagy bátran lehetsz az a másik, ösztönös és vad éned is, amely a legtöbb szülésnél felszínre tör, ha hagyják, és ha az anya át meri adni magát neki, akkor óriási segítséget jelenthet a vajúdásban. Biztos lehetsz benne, hogy a dúlád nem mond feletted ítéletet, bármi történjék is, bárhogy is viselkedj.

Minek legyen még dúlám is? Elég, ha a párom támogat…

Nem könnyű a kispapa helyzete sem. Még nem találkoztam olyan leendő apával, aki ne tette volna fel a kérdést magának: „Rendben, de mégis mit fogok én ott csinálni?!” A dúla segíthet neki is feltalálni magát, mutathat olyan fogásokat, technikákat, amelyekkel hatékonyan tudja enyhíteni a kontrakciók fájdalmát. De arra is nagyon jó a dúla, hogy megnyugtassa a folyamatban kevésbé járatos férfit: ami most zajlik, az úgy jó, ahogy van, minden rendben van, minden jól van. Mert sokszor történik olyasmi, amelyről nem könnyű – teszem azt, egy első babáját szülő párnak – eldönteni, hogy ennek most örülni kell, vagy aggódni miatta. Egy megtörtént eset:

Az ügyeletes orvos a vajúdóhelyiségben belső vizsgálat után közli:

-         A méhszáj teljesen fel van puhulva – és még mielőtt bárki reagálhatna, kimegy.

Az apa döbbenten néz felváltva hol rám, hol a párjára:

-         Jó ég! Az nagy baj?

Természetesen nemhogy nem baj, hanem nagyon is jó! Azt jelzi, hogy a folyamat szépen halad előre. Az orvosnak feltehetően eszébe sem jutott, hogy amit mondott, kétértelmű lehetett a jelenlévők valamelyikének. De ha ilyenkor nem kap magyarázatot az érintett, igencsak megijedhet. Félelemből pedig nehéz jól szülni… Márpedig ha az apa feszült, ideges, az rányomja a bélyegét az anya lelkiállapotára is. Egyszóval megvannak az apás és dúlás szülés előnyei is.

Egyre több magyar kórházban fogadják szívesen a dúlákat. Itt, a környékben kísértem már szülést Kiskunfélegyházán és Szentesen, valamint Szegeden. A szegedi klinikának egyébként szerződése van a Magyarországi Dúlák Egyesületével, így amennyiben a kismama szeretné, a törvényben előirányozott egy kísérő (általában az apa) mellett a dúlája is jelen lehet vele a szülőszobán, és látogathatja őt a gyermekágyas osztályon.

Döntéshozás és felelősség

A dúla nem hoz döntést a kismama helyett. Már csak azért sem, mert ami egyikünknek jó, az lehet, hogy a másikunk számára kifejezetten hátráltató tényező. Épp ezért orvost, intézményt sem ajánl: van, aki azt szereti, ha megmondják neki, mikor mit csináljon és hogyan, van, akinek viszont az a jó, ha minél kevesebbet utasítgatják, és inkább békén hagyják. Nem vagyunk egyformák: pont ettől szép és izgalmas kaland az élet. A döntést, és az ezzel járó felelősséget tehát a dúla nem veheti le a kismama, a család válláról, de segíthet abban, hogy az informált döntés meghozásához elengedhetetlenül szükséges tudást megszerezzék: lehetséges utakat mutat, információkat ad, rávilágít bizonyos helyzetek, beavatkozások előnyeire, hátrányaira, lehetséges kockázataira. Jó döntést hozni akkor lehet, ha minél több lehetőséget ismerünk.

Minden nő, minden gyermek, így aztán minden várandósság, vajúdás, szülés és gyermekágy is más. Egy-egy történet sokféleképpen alakulhat, és nem árt több lehetőségre felkészülni. Ha megtalálod a számodra megfelelő dúlát, akkor valószínűleg sikerül majd egymásra hangolódnotok, és ő azokban a döntéseidben fog tudni támogatni téged, amelyeket az adott szituációban a magad és a babád számára a legjobbnak érzel. A vajúdás, a szülés út az ismeretlenbe. Készíthetsz térképet, de a legjobb előzetes térkép sem képes megmutatni, mi fog majd történni, mialatt végigmégy az utadon. De pont ez teszi különlegessé: ettől lesz a te egyéni utad!